Turisztikai információ

A közel kilencezer lakosú kisváros, Tamási védőszentjéről, Szent Tamásról kapta a nevét. Szinte minden történeti kor hagyott itt maga után emléket. A középkorban IV. Béla király rendeletére épített vár a történelem viharaiban elpusztult, köveiből készült a miklósvári vadászkastély. A hozzákapcsolódó vadaspark messze földön híres. Az 1973-ban megnyitott termálfürdő a térség idegenforgalmi központjává tette a várost. Színvonalas szolgáltatásokkal, történelmi, kultúrális, természeti látnivalók... tovább sorával várja vendégeit Tamási.
Ajánlott sétaútvonalak: A sétát a Tourinform irodától kezdjük, amely a Tamási központjában, a Polgármesteri Hivatallal szemben, a régi Járás Bíróság épületében található. Ennek emeletén található jelenleg a Tamási Galéria, és a Helytörténeti Gyűjtemény. A galéria időszaki és állandó kiállításoknak ad helyet, ez utóbbi festményeit az Amerikában élő Könnyü család adományozta a városnak. Az időszaki kiállításokon neves kortárs művészek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A főként néprajzi értékeket őrző helytörténeti gyűjtemény közadakozásból jött létre, 2000-ben avatták. Ezt követően a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. szomszédban lévő székházához megyünk, amely 1995-ben készült, együtt az új plébánia házzal. Tervezte Lőrinczy Gyula építészmérnök. Az épület előtti parkrészen két bronzszobor – Dámvad és a Sas – áll. Mindkettő Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A Dámvad az 1972-es Vadászati Világkiállításra készült alkotás kicsinyített mása. Eme épület mellett található barokk stílusú római katolikus templom a következő állomásunk. A plébánia bejáratához vezető út mellett áll az 1883-ban közadakozásból készült Szentháromság-szobor. Gerendai Béla budapesti szobrász készítette. A templomkertben egy 1889-ben állított kőkereszt, és az 1806-ban Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester által készített Mária-oszlop található. A szobrot a mezőváros főterére állították fel, majd 1958-ban áthelyezték a templomkertbe. A 200 éves műalkotást az önkormányzat, a lakosság és a Tamásiból elszármazottak adományából Koppán Zsolt és Ludányi Gábor restaurátor művészek 2008-ban felújították. A szentély mögött Bertics Ferenc (1778-1835) oskolamester sírja fekszik. A harangláb alatt jobbra Mester Margit Máriának (Tamási 1906–Budapest, 1961), az Unum Sanctissimae Trinitatis szerzetes közösség alapítójának emléktábláját helyezték el a társaság tagjai 2006-ban. Minden 18., 19. századi forrás elismerően említi a város templomát. 1785-ben galánthai Esterházy Pál László gróf pécsi püspök vizitációs jegyzőkönyvében ír róla. A templom helyén már évszázadokkal előbb is templom állt, amit középkori oklevelek és rovásadó jegyzékek már az 1432-es évektől említettek. Ezt igazolták az 1936-os régészeti feltárások, melynek során 50 cm széles hosszú római falmaradványt, és gótikus támpillér alapjait találták. Ez a feltárás bizonyította, hogy a kora Árpád-kortól templom állt itt, amely feltehetően a késő római korból származó keresztény templom falára épült, a támpillér a románból gótikusra történt átépítésének bizonyítéka. Írásos források alátámasztják, hogy átépítéskor megváltozott a templom védőszentje, Szent Tamás helyett Szent István király lett. A templom a török megszálláskor, 1544-ben megsérült, a hódoltság alatt a lakosság a Kálvária dombon lévő Rozália-kápolnát használta. A templomot 1686-os visszafoglalás előtt pár évvel a törökök felrobbantották. 1719-ben telepesekkel együtt érkezett Győri Mátyás, az újra alapított egyházközség első plébánosa. 1734-1745 között épült fel a templom a mai formában. 1770-1820-as években folytatódik a templom külső tatarozása, a torony bádogozása, festése; a belső berendezések (orgona, szószék, oltár, keresztelőmedence, padok, szobrok, gyertyatartó, miseruhák, szentségtartó) beszerzése; a padozatburkolás, a belső festés, aranyozás, a bejárat márvánnyal burkolása, végül 1810-ben a toronyóra beszerelése. 1801-ben három harangot öntetnek, ezek közül 1915-ben a két nagyot beolvasztották, ezeket 1927-ben pótolták. A templom legértékesebb látnivalói: – A déli bejáratnál a falba mélyesztett, középkori templom egyik oszlopfejéből készült, nyolcszögletű, figurákkal díszített szenteltvíztartó. – A főbejárat feletti márványtábla, amely a védőszent, Szent István emlékét őrzi. – A főoltár – körülötte magyar királyok szobraival – amely 1789-ben készült Pesten Szányi Ferenc (1768-1774) volt tamási plébános, ez időben rozsnyói püspök támogatásával. A mai oltárképet 1936-ban Olaszy Sándor festőművész készítette. – 1791-ben Pesten készült „körösztölködő kő” (keresztelő kút) - A színes üvegablakok közadakozásból készültek. A Szabadság utcán Szekszárd irányába tovább sétálva megtekintjük a 65-ös és 61-es főút kereszteződésében balra a Szabadság u. 9. szám alatt található a Fortiana Szállót, amely a Vályi Péter Szakképző Iskola tanszállója. Valaha az Esterházy hitbizomány irodaépületeként szolgált. A Koppány hídon is áthaladva, az Esterházy Iskolához érünk, amely 1940-től 1944-ig téli mezőgazdasági iskolának épült. Itt tanultak a környékbeli mezőgazdaságban dolgozók, ezüst- és aranykalászos végzettséget szereztek. 1947 és 1976 között itt működött a gimnázium. Előkertjében Kiss Nagy András Ülő nő című kőszobra áll. Az iskola után jobbra menetelve a Nagyhorhosról balra leágazó Kápolna utcában találjuk a város egyedülálló műemlékét, az 1544-ben épült, eredetileg gótikus Rozália-kápolnát. Oltárképe a barokk templom főoltárát díszítette 1936-ig. Mellette található Szent Vendelnek, a pásztorok védőszentjének szobra és a kálvária. Miután itt kigyönyörködtük magunkat a kápolnában, s a közeli szőlőhegyek panorámájában, 500 m-t tovább haladva érjük el a Várhegyen, a középkori kővár helyén lévő kilátót. A „hegyet” 1938-ban ültették be fenyőcsemetékkel Szántó István erdőmérnök irányításával. A kilátó a Hársfa utcáról – amelyet az 1797-ben telepített fákról neveztek el – nyíló Fenyves utca felől is megközelíthető. Innen tovább indulva, a Hársfa utcán közel 1 km-es sétaúttal juthatunk el a gyulaji erdő bejáratához, a parkerdőhöz. A parkerdő része annak az 1797-ben téglafallal bekerített, 600 holdas Vadaskertnek, amely az Esterházy uradalom részeként világhírűvé vált az 1830-as években tartott nagy vadászatokról. A kerítést 1947-ben lebontották, majd 1982-ben az erdőgazdaság közjóléti célra parkerdőt alakított ki. Ekkor létesült a játszótér, a tenisz- és kézilabdapálya, az erdei tornapálya, a kilátó és a horgásztó is. Az elmúlt években a parkerdőt többször felújította és bővítette a jogutód, a Gyulaj Zrt. Feltétlen megtekintésre érdemes a parkerdő sarkán kialakított 20 hektáros vadaspark, melyben szabadon élnek- a muflon kivételével – Magyarország nagyvadjai. A parkerdő jobb oldali területének 1899-től külön elnevezést adtak. Ide, az Erzsébet-kertbe a tragikus sorsú királynő emlékére ültettek fákat. Egyes példányai, mocsári ciprusok, olajfűzek, tölgyek – mint tanúfák – ma is láthatók. A fák összeválogatása külön kertészeti, esztétikai igények alapján történt. A munkálatokat Szalai Ignác bíró és Niklos Pál erdőmérnök irányította. Habsburg Ottó 1999. november 19-i tamási látogatásakor ismét ültettek fákat. E hagyomány fennmaradására 2008-ban a parkerdő északi szélén a város önkormányzata 76 facsemetéből álló ligetet létesített az előző évben született „kispolgárai” köszöntésére. A parkerdei friss levegő után a Hársfa utcán indulunk vissza a városközpont felé. Útközben elhaladunk a Hajdani Esterházy-kastély mellett, amely ma magántulajdon, illetve a Tamási legfontosabb idegenforgalmi vonzerejét jelentő termálfürdő, iletve a hozzátartozó kemping mellett. A 61-65-ös főútvonalak kereszteződésénél balra fordulva 200 m-re érkezünk a Vályi Péter Szakképző Iskolához. A 2002-ben átadott intézményt Szentesi Anikó, a MACONA iroda építésze tervezte. Az épület belső udvarában Fusz György szekszárdi szobrászművész Faun című díszkútja található. Az aulában Bicskey Zsolt tamási festőművész Találkozások című seccoja van. Az emeleten – Kindl-kupola galériában – igényes képzőművészeti kiállításokat szerveznek, ezek iskolai időben látogathatók. Az iskolától a Bocski-közön tovább haladva a Würtz Ádám Általános Iskola egyik épületét tekinthetjük meg, amely 1858-ban községházának épült, majd 1925-ben itt kapott helyet a polgári iskola. Az épület homlokzatán három emléktábla van. Egy az iskolaalapító tanárok emlékére, a másik kettő az 1919-es tragikus helyi események emlékét őrzi. Baloldalon az iskola másik épülete, amely 18. században magtár, majd római katolikus iskola volt. A Kossuth tér iskola előtti részén állították fel 1925. augusztus 20-án az I. világháború hősi halottainak emlékművét, melyet Tóth Gyula érem- és szobrászművész készített. Az Eötvös utcán végighaladva, néhány szép polgárház található a 20. század elejéről, köztük a 4. házszám alatt a volt Úri Kaszinó épülete. Ezután következik a 24. számú épület, a volt zsidó iskola, mellette a tanítói lakás, ma a Református Egyházközség imaháza, amit szemlélhetünk. Majd, még mindig ezen az utcán haladva, megtekintjük a támfalon, a 2004 júliusában elhelyezett, a környékbeli, 1944. július 4-étől deportált zsidó családok emléktábláját. Az Arany János utca 4. sz. házával átellenben, az Eötvös utca baloldalán, támfal fölött kovácsoltvas kerítéssel határolt telken állt 1872-től a zsinagóga 1951-ig. Az Arany János út 14. számú házban született Cser (Stockinger) László (Tamási, 1914-New York, 2004.) SJ jezsuita szerzetes, misszionárius, író, költő, Továbbhaladva, az Arany János utca végét érjük el, ahol a 17. sz. ház falán elhelyezett tábla, az itt született Würtz Ádám (1927-1994) Munkácsy-díjas grafikusművész és illusztrátor emlékét őrzi. Ő tervezte Tamási város címerét. Az Arany János utcáról nyíló Bezerédj István utcán jutunk fel az 1977-ben épült Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégiumhoz. Az előkertben Farkas Pál, szekszárdi szobrász bronzszobra a névadó kuruc brigadérost ábrázolja. Utunkat folytatva, átsétálunk a Szabadság utca túloldalára, a Városi Bíróság modern épületéhez. Előtt állították fel a Madarak a levegőben című szobrot, Várady Sándor 1979-ben készült alkotását. A szomszédos lakótömb parkjában, az 51-es számú ház előtt elhelyezett Rácz Edit Mártírok című szobra látható, amely 1969-ben készült. Majd innen visszakanyarodva folytatjuk az utunkat a Szabadság utcán. A gimnázium előtti épületben működött 1970-től a város első szállodája, a Dám Hotel. 2009-es átalakítása óta üzletházként funkcionál. Majd ezt az irányt tartva elérünk Tamási Város Önkormányzatának épületéhez, amelyet a város szívében találunk, a Kossuth téren. A Kossuth teret a volt kormányzó fia, Kossuth Ferenc 1910-ben Tamásiban tett látogatása alkalmával nevezték el. Az „L” alakú tér egyik felét a 65-ös főút határolja, a tágasabb részén két vadgesztenye fasor áll. A tér sarkán látható az 1927-ben épült városháza a tűztoronnyal. Az épület tervezője László Aladár szekszárdi műépítész, a kivitelező Takács János veszprémi építési vállalkozó volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi emlékét az épület előtti kopjafa, a tamási Szondi György laktanyánál 1956. november 4-én mártírhalált halt katonák nevét a tér felőli homlokzaton elhelyezett márványtábla őrzi. A városháza előterében két emléktábla található. A bal oldali az I. világháborúban elesett tamási tűzoltóknak, a jobb oldali pedig Farkas Pállnak – aki 1773-1810-ig Tamásiban szolgált „tudós” jegyzőként – állít emléket. És végezetül, már vissza is értünk a Tourinform Irodához, hiszen az Önkormányzat épületével szemben találnak bennünket a séta résztvevői.
Szeretettel várjuk Önöket!

Látnivalók »

Múzeumok (3)

Helytörténeti Gyűjtemény

helytörténeti gyűjtemény
Szabadság utca 29.

Tamási Galéria

kiállítóhely
Szabadság utca 29.
Szabadság utca 50.

Természet (3)

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

állami erdőgazdaság
Szabadság utca 27.
Koppány patak völgye

Tamási Vadaspark

állatkert, vadaspark
Miklósvár u.

Templomok (2)

Szabadság utca 25.
Kápolna utca

Szabadidő »

Szabadidő (1)

Termál Motel

strandröplabda, tenisz
Hársfa utca 1.

Horgászat (1)

65-ös főút mentén

Lovaglás (1)

Szabadság utca 46-48.

Vadászat (1)

Vendéglátás »

Vendéglátás (8)

Frank Söröző

étterem, vendéglő, söröző
Szabadság utca 6.

Galéria Pizzéria

étterem, vendéglő, pizzéria
Szabadság utca 2/B

Judith & Joseph Étterem

étterem, vendéglő
Várhegy 14/F

Káma Vendégház

étterem, vendéglő, kávéház, kávézó, söröző
Miklósvár utca 6.

Korona Kávézó

bár, diszkó, drinkbár, éjszakai bár, kávéház, kávézó, koktélbár, söröző
Szabadság u. 5.

Liget Kávézó & Bisztró

bisztró, kávéház, kávézó, Torkos Csütörtök
Dózsa György utca 81.

Simon Cukrászda

cukrászda
Szabadság utca 64-66.
61-es út

Közeli városok: