Makó

Makó (románul ''Macǎu'', jiddisül ''מאַקאָוו'') város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. A török hódoltság alatt többször elpusztították, de mindig újratelepült. Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár fő megélhetési... tovább forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, szellemisége is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc is. Az 1950-es megyerendezéskor elveszítette megyeszékhelyi státuszát, ráadásul a Magyar Népköztársaság első éveiben Jugoszlávia közelsége miatt semmilyen fejlesztést nem hajtottak végre a településen. A rendszerváltás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és a turisták számára.Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum, de turisztikai vonzerejét növeli, hogy Magyarország legvirágosabb városa is. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A Termál- és Gyógyfürdőt az évtizedek alatt folyamatosan bővítették, 2012 januárja óta pedig teljesen új épületegyüttessel, wellness-, gyógy- és élményelemekkel várja az idelátogatókat. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki.

Fekvés

légi felvételenMakó Magyarország Dél-Alföld régiójában, Csongrád megyében, a Maros jobb partján fekszik, Szegedtől 32 kilométerre keletre, a Makói kistérségben, aminek közigazgatási központja. A várostól észak felé 30 kilométert haladva Hódmezővásárhelyre érkezünk, keletre 20 kilométerre található a nagylaki határátkelő, de a településhez legközelebb a kiszombori határátkelő helyezkedik el, körülbelül 5 kilométerre. A román és a szerb határ közelsége miatt igen fontos közlekedési csomópont,... tovább Magyarország egyik délkeleti kapuja.Az itt található „fekete föld” páratlan adottságokat nyújt a hagymatermesztésre, a makói vöröshagyma a Maros folyami hordalékának, a réti agyag és a vályoggal fedett löszhát keverékének köszönheti szilárdságát és kivételes minőségét. A város tengerszint feletti magassága 81–82 m, ezzel Makó Magyarország legmélyebben fekvő városa. A marosi ártéri erdő, illetve annak élővilága a Körös–Maros Nemzeti Park részét képezi természeti értékei miatt. Makó Magyarország egyik legmelegebb éghajlatú területén fekszik, ezért nyarai forrók és szárazak, környéke (Szegeddel együtt) az ország legnapfényesebb része, évi 2100 órányi napfénnyel, az évi középhőmérséklet 10,9 Celsius-fok. Az évi csapadék átlaga 100 év mérései alapján 585 milliméter. Az ún. ''Makó-árokban'', Makó és Óföldeák alatt húzódik Európa leggazdagabb gázmezője, amelynek gázmennyisége az 1500 milliárd köbmétert is meghaladhatja.