Makád

Makád község Pest megyében, a Ráckevei kistérségben, a Csepel-sziget legdélebbi települése.

Fekvés

A település Budapesttől 50 km-re, Ráckevétől 10 km-re délre található. Nyugatról a Duna folyam, keletről a Ráckevei-Duna övezi, a két ág Makád alatt egyesül. Északon Szigetbecse és Lórév községek határolják.A község megközelíthető gépjárművel Budapestről az M0-s autóút csepeli vagy szigetszentmiklósi leágazásától a szigetet átszelő közúton haladva. A település a fővárosból a Ráckevei HÉV végállomásig utazva, majd onnan menetrend szerinti autóbusszal érhető el.A település szerkezetére a V alakú... tovább forma jellemző több párhuzamos és keresztutcával. A sziget a Kis-Duna-ággal együtt fiatal geológiai képződmény. Többször változott a folyómeder a honfoglalás idejéig, így holtágak alakultak ki. A hajdan élő medrek nyomai mélyedések formájában még ma is megfigyelhetők. Bél Mátyás a következőket írta "Notitiá"-jában a környező vizekről: "…a mocsár, melyet a Duna a sziget végétől a faluig terel vissza, egy visszahajló ágával, amely az erdőt veszi körül, s mintegy új sziget gyanánt választja el a szárazföldtől…" A makádi határban található lösz a Duna iszapjával keveredve jó legelőt szolgáltatott a múltban, és nagyszerű mezőgazdasági kultúrák termesztésére alkalmas napjainkban.A falu tengerszint feletti magassága száz méter. Az éghajlata kedvező; az évi csapadékmennyiség a környéken 500 mm körüli. Az öntözés lehetősége és az aránylag magas talajvízszint jól segíti a mezőgazdaságot. Az uralkodó szélirány északnyugati. A Nagy-Duna-ág felől mindig érezni szelet. Az állatvilág az ártéri erdőkre, nádasokra jellemző. A makádi erdőben megtalálható a nagyvadak közül az őz, valamikor azonban még a szarvas és a vaddisznó is honos volt, gyakori a nyúl. Az erdei és vízimadarak közül számos akad a környéken. A védett madarak közül említésre érdemes az ölyv, a réti héja és a szürke gém. A sziget e részét erdők, ligetek borították egykor, ezeket lápok és mocsarak tagolták. Az ártéri erdők jellegzetes fája a mocsári tölgy, egyre fogy, a nyár és akác kiszorítja. A mintegy 800 hektáros területen a kocsányos tölgy, feketedió, nyár és fűzfélék élnek. A vizes területeken a fűz elszaporodott, de néhány helyen még található szil- és kőrisfa. A vízinövények közül itt sok a nád, a sás és a gyékény. Az elzártság, a lápokkal teli világ sok tekintetben befolyásolta a falu történetét.