Turisztikai információ

Földrajzi fekvés Gyula a magyar Alföld dél-keleti részén, Erdély szomszédságában, a Fehér-Körös folyó bal partján, 87-88 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az Alföld egészéhez hasonlóan Gyulán is mérsékelt, kontinentális éghajlat alakult ki. A városhoz közeli természetes folyóvizek, a Körösök, Közép-Európa legtisztább vizű folyói. Határátlépés Románia 2007. január 1-jén vált EU tagállammá, amely lehetővé tette a gyulai határállomáson is az ügyintézés leegyszerűsítését, és azt, hogy... tovább etti magasságban fekszik. Az Alföld egészéhez hasonlóan Gyulán is mérsékelt, kontinentális éghajlat alakult ki. A városhoz közeli természetes folyóvizek, a Körösök, Közép-Európa legtisztább vizű folyói. Határátlépés Románia 2007. január 1-jén vált EU tagállammá, amely lehetővé tette a gyulai határállomáson is az ügyintézés leegyszerűsítését, és azt, hogy az alapvető személyi okmányok bármelyikével (személyi igazolvány, útlevél) ellátogathassunk a szomszédos ország településeire. A határellenőrzés működik, hiszen Románia még nem tagja a schengeni övezetnek. Emberek A 32 000 lakosú Gyulán hosszú évtizedek óta magyar, német és román nemzetiségű lakosok élnek egymás mellett békességben. A vár története A gyulai vár, a megépítésétől a töröknek való feladásig, döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a király családi tagja az uradalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár. amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A gyulai vár talán még az utóbbinál is kiemeltebb, mivel külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható. A várépület első konkrét említése 1445-ből való, bár a vár építését Maróti János már 1405-ben megkezdte. Élete állandó harcokban telt el a török ellen, így a gyulai munkák vezetője és befejezője fia, Maróti László lehetett. 1476-ban a vár és az óriási uradalom a koronára szállt vissza. 1482-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a területet, aki - egyéb építkezések mellett - a mai Corvin-bástya (ún. Rondella) építésével hagyta kézjegyét a váron. A vár hadászati szempontból a mohácsi vész után lép elő igazán. Szapolyai János híveinek sikerül megszerezniük a várat, majd rövid ideig erdélyi érdekeltségű főurak kezében volt, de 1552-ben ismét királyi birtoklásba került egy csere következtében. A török eközben elkezdte a környék pusztítását, majd a vártól nem messze palánkokat épített, ezzel megakadályozva a várőrzők számára az élelemellátást. 1566 nyarán II: Szulejmán unokaöccse, Pertaf basa végül ostrom alá vette a várat. Kilenc hét ostrom után aláírták a vár feladásának szerződését, így a város török kézre került. A viszonylagos béke beálltával a város élete lassú fejlődésnek indult, majd 1695-ben a keresztény hadak visszafoglalták a területet. Ezt követően a várban az uradalom kiszolgáló egységei kaptak helyet. A vár felújítása az 1960-as évek elején indult meg. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház, és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. Hosszas felújítás után 2005-ben elkészült az új reneszánsz vármúzeum, ahol 24 kiállító teremben járhatják végig a vendégek a hat évszázad történetét. „Új hangulatban” A „Gyula történelmi belváros rehabilitációja” elnevezésű pályázat eredményeként 2006. szeptemberében átadásra került a Kossuth tér, a város fogadó kapuja. Azóta a helyiek és vendégeink is birtokba vették a nagyon is szerethető és élhető teret, a sok zölddel, a gyönyörű utcabútorokkal, a rendezett környezettel. A téren található különleges szobor az „Anamorfózis”, mely Dürer Albert: Ádám és Éva című alkotását ábrázolja. A fordított csonka kúp alakzat rozsdamentes polírozott fémtükör felületén tükröződik vissza élvezhető normál képpé a vízszintes felületen lévő torzított kép. A „Gyula belváros idegenforgalmi célú rehabilitációja” elnevezésű beruházás alkalmával újjáépült Gyula belvárosa is. Az új utca – és térburkolat, szökőkutak, padok, lámpák kialakításával rendkívül vonzóvá vált a belváros. A fürdőváros egyik üde színfoltja a világóra, amely egyedi tervezés útján készült. A 3,5 tonnás smaragdzöld üveggömbről földünk valamennyi időzónája leolvasható. Gyula ezen kívül további beruházásokkal gyarapodott, amelyek még vonzóbbá tették a fürdővárost a látogatók számára. A Fehér-Körös mentén csónakkikötőt alakítottak ki, amely Gyula, földrajzi fekvése miatt, mind a belföldi, mind a nemzetközi ökoturizmuson belül a folyón átvezető, illetve a településeket összekötő vízi túrák kiindulási és végpontja lehet. A Körösön a városba érkezőket fogadó-és információs épület várja. A Csigakert a város egyik legjelentősebb zöld felülete. A terület értékeit szem előtt tartva vonták be a különleges ősparkot is a fejlesztésekbe. Lebontották a korábbi szabadtéri színpadot, s helyére virágos gyepet telepítettek, pótolták a hiányzó cserjéket, lépéseket tettek az értékes faállomány pótlására, és élőhelyet alakítottak ki a vízben élő és vízparti növények számára. Gyula város Gyulavári településrészén található, a XVIII. században épült Wenckheim-Almásy Kastélyban és a kastélyparkban látogatóközpontot alakítottak ki a turisták részére. A központ célja elsősorban az, hogy bemutassa a Dél-Alföld értékeit kulturális, természeti, környezeti és gazdasági területeken. A város széppé tétele során nagy figyelmet fordítottak a virágosításra, parkosításra. Ennek eredményeképpen Gyula városa a 2007. évi Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen az I. helyezést érte el. Így Magyarországot Gyula képviselheti a 2008. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében (Entente Florale Europe). Gyula 600 éves múltjával, történelmi atmoszférájával, számos műemlékével, látnivalóival, szobraival, szökőkútjaival, parkjaival, kulturális intézményeivel, sokszínű rendezvényeivel, konferenciáival, a megújult belvárosával elnyerte a Kultúra Magyar Városa 2008 címet.
Ajánlott sétaútvonalak: A Tourinform irodától a Kossuth utcán kelet felé (a Várkert irányába) haladva már a szomszédságban műemlék épületeket láthatunk. Előbb a napjainkban kollégiumként funkcionáló egykori alispáni kúria fehérre meszelt falai tárulnak elénk, majd a Szent László utcai kereszteződéshez közeledve, a 13. szám alatt, az úgynevezett Úri Kaszinó zöld épülete következik. Utóbbi jelenleg a Várszínház igazgatóságának ad otthont, és mint ilyen, helyszíne jó pár kamaratermi előadásnak is. A kereszteződésen átkelve a Szent Miklós parkban találjuk magunkat, mely a fák ölelésében rejtőző Szent Miklós ortodox katedrálisról kapta nevét. A külsőleg visszafogott falak a román ortodox vallás szokásaihoz híven gazdagon díszített, igazán lenyűgöző belsőt takarnak, melynek héttengelyes ikonosztáza különleges látványt nyújt. A liget oldalában szoborsétányt alakítottak ki, ahol a gyulai kötődésű Munkácsy Mihály, Bartók Béla, Dürer Albert és Ady Endre mellszobrai őrzik múzsájuk emlékét. A parkot elhagyva az 1802-ből származó kishídon kell áthaladnunk a vár felé, melynek sarkában a romantikus stílusban épült kapusház áll őrt. Itt egyébként a nyári időszakban a Várszínház előadásaira válthatunk jegyeket. A híd parkkal átellenes oldalán még meglátogathatjuk a Dürer termet is, mely helytörténetileg értékes időszaki kiállítások helyszínéül szolgál. A hídon át a Várkertbe csöppenünk, mely a turizmus egyik fő csomópontja. A jobb oldalon a ma még sajnos nem látogatható, rossz állapotban lévő, egykoron a Wenckheimek által építeni kezdett, többször kibővített volt Almásy-kastély épületét leshetjük meg a lombok között. A kastély parkja egészen hosszan terül el, s ebből 8,5 hektáros természetvédelmi területen kapott helyet a méltán híres Várfürdő, 23 medencéjével, és számtalan gyógyászati és kényeztető szolgáltatásával. Szintén a fürdő intézményéhez tartozik az anno lovardaként funkcionáló épület, mely pár évvel ezelőtti felújítása során igazán impozás belső teret kapva várja a gyógyulni vágyókat. Különlegessége, hogy itt rendelkezésre áll egy akár úszásra is alkalmas gyógyvizes medence, hatékonyabbá téve a rehabilitációt. A kastélykert területén persze nemcsak gyógy-, hanem több élmény-, tanuló-, úszó-, és gyermekmedence is szolgálja a különböző korosztályok igényeit. A Várfürdővel szemközt, a Várkert közepén magasodik Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavára, mely immáron több mint 600 éve áll ellent az idő vasfogának. Az épület 2005.-ben befejeződött felújításának eredményeképp ma 24 kiállítóteremben ismerkedhet a látogató a reneszánsz korral, sőt, akár részt is vehet a kor mindennapjaiban. A 21 méter magas toronyból akár a szomszédos Románia hegyei is jól látszanak tiszta időben, s a várárok maradványaként fennmaradt Csónakázó-tó remek lehetőséget nyújt egy kis délutáni kikapcsolódásra. A Várkert végén, az Erkel Szállodát megkerülve, rögtön az első utcán (Akácos utca) jobbra fordulva, majd a Part utcára térve érhetünk az úgynevezett Élővíz-csatorna partjára. E csatorna medrében a Fehér-Körös vize folyik, s az egész várost átszeli, igazán kellemes környezetet biztosítva a sétához. Rögtön két híd is átível rajta az elénk eső szakaszon, melyek a Part utcán elhelyezkedő szállodák és panziók vendégeinek biztosítanak könnyű és kényelmes megközelítést a Várfürdőhöz. A part mentén itt ősi mocsári ciprusok nyújtanak hűs árnyékot a nyári melegben. A fürdő hátsó bejárataival átellenben, balra esik tőlünk a Csiga kert, mely négy hektáron, az elmúlt években megújulva, sok zölddel, pihenőpadokkal, pavilonokkal várja a megfáradtakat. Már a bejáratnál Erzsébet királyné szobra köszönt bennünket, előre sugallva a nyugodt, kellemdús környezetet. Innen a víz mentén két módon is folytathatjuk utunkat: gyalogosan, avagy a vízen csónakkal vagy vízibiciklivel. A Szent László utcát elhagyva, a Pálffy utcánál lévő gyalogos hídon érdemes átkelnünk a csatorna túloldalára, hogy néhány méterrel lejjebb, az ’56-osok terénél kiérhessünk a Harruckern térre, ahol a barátságos, szökőkutakkal övezett téren áll a város legnagyobb katolikus temploma, a búcsújáró Nádi Boldogasszony plébániatemplom. Balra, a sétáló övezet kanyarulatánál egy modern érdekességbe botlunk: a millennium megörökítésére tervezett 3,2 tonnás, smaragdzöld üvegből készült Világóráról az összes időzónához tartozó pontos idő leolvasható. Itt nyáron kéthetente Korzó-bulik pezsdítik fel az életet zenével, tánccal, jó hangulattal. Újfent balra kanyarodván, a díszkővel burkolt sétányon végighaladva, a kapushídon át az Eszperantó tér – Kossuth tér kettősére érkezünk. Az ezernyi virág és szökőkút ölelésében a megújult belváros újabb különlegességében gyönyörködhetünk az Anamorfózis oszlop képében. A vízszintesen, 290 000 mozaikkőből kirakott Ádám és Éva torz kép, mely Dürer Albert műve alapján készült, a fém oszlopon normál arányú képként tükröződik. Ha kigyönyörködtük magunkat a vízkapu játékos vízsugaraiban, a kaszkádmedence vízlépcsőjében, a körforgalom hatalmas vízjátékában és a szemközti apró Szentháromság kápolnában, enyhén délnyugatnak indulva, Békéscsaba irányában juthatunk el a Bartók Béla útig. A sarkon északnak fordulva megláthatjuk a tűzoltóság épületét, mely valaha Magyar Király vendégfogadó volt. A Dr. Adler Ignácz utca sarkán az egykori zsinagóga épülete következik, mely ma zeneiskolaként funkcionál. Az Élővíz csatornán újfent áthaladva érünk az egykori Német-Gyula területére, az Apor Vilmos térre. Itt egy újabb katolikus templom, a Németvárosi rész védőszentjének nevét viselő Szent József templom uralja a teret. Háta mögött találhatjuk Erkel Ferenc szülőházát, ahol zenés tárlatvezetés keretében ismerkedhetünk meg Erkel pályafutásának részleteivel. A Göndöcs utcán visszafordulva a belváros irányába, a Göndöcs-kert zöldjében látogathatjuk meg a Kohán Képtárat, ahol ma a Kossuth- és Munkácsy-díjas Kohán György gyulavári származású festőművész hagyatékát tekinthetik meg az érdeklődők. Előtte magasodik a volt Erkel Ferenc Művelődési Központ épülete, mely számos programot nyújt az év bármely szakában. Pár méterre délnek, a Béke sugárúton találjuk Gyula egyetlen evangélikus templomát, majd balra, a Jókai utcán a régi polgári életnek emléket állító Ladics-ház a következő állomásunk. A 18. században épült ház a városra oly jellemző polgári hangulat pontos bemutatóhelye, és emellett színházi előadások is zajlanak olykor kedves kis udvarán. Rögtön a szomszéd ház falán cégérek hirdetik a cukrász mesterséget – a Százéves Cukrászda biedermeier berendezésével igazán ritka élményt nyújt az édesszájúaknak. Az ország második legrégebben működő cukrászdájában a remek fagylaltok és ínycsiklandó sütemények elfogyasztása mellett cukrászati kiállítás is megtekinthető. A Erkel Ferenc tér sarkán a névadó mellszobra nyit utat a Petőfi térre és Megyeház utcára, ahol csaknem minden épület műemléki értéket képvisel. A padok, fák ölelésében az Oroszlános Díszkút csillapítja az érkező szomját, s a tér bal oldalán, közvetlenül a református templom mellett bukkan elő a volt Vármegyeháza, ma Városháza lenyűgöző, díszes épülete. A Megyeház utca végén ismét a Kossuth utcában találjuk magunkat, s átellenben már fel is bukkan a 19. századi pandúrlaktanya marcona építménye, mely a Tourinform irodának ad otthont, s ahonnan sétánk indult.

Látnivalók »

Szobrok, emlékművek (28)

Máriás Schriffert -ház

egyéb, lakóház
Jókai u. 31.

1848-49-es Honvédtiszti Emlékhely

emlékmű, köztéri szobor
Várkert

56-os emlékmű

emlékmű
Október 23. tér
Várkert utca

Bárdos híd

egyéb
Vértanúk útja
Apor Vilmos tér 7.

Gyulai Vár

történelmi emlékhely, vár, kastély, palota, kúria
Várkert

Gyulavári Kastély

vár, kastély, palota, kúria
Széchenyi utca 71.

Harruckern - Wenckheim - Almássy Kastély

vár, kastély, palota, kúria
Várkert utca

Múzeumok (17)

Dürer Terem

kiállítóhely
Kossuth Lajos utca 17.

Erkel Ferenc Emlékház

emlékmúzeum, kiállítóhely, muzeális emlékhely
Apor Vilmos tér 7.

Filder Károly galéria

kiállítóhely
Csabai út

Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft.

helytörténeti gyűjtemény, kiállítóhely
Várkert

Gyulavári Kastély

emlékmúzeum, helytörténeti gyűjtemény, kiállítóhely, szakgyűjtemény, tájmúzeum, történeti múzeum
Széchenyi utca 71.

Hi Art galéria

kiállítóhely
Károly Róbert utca 25.

Húsipari Történeti Kiállítás

muzeális emlékhely, szakgyűjtemény, szakmúzeum, történeti múzeum
Kétegyházi út 3/1.

Kohán Képtár

kiállítóhely
Béke sugárút 35.

KöröspArt Galéria

kiállítóhely
Bodoky utca 1.

Ladics-Ház

emlékmúzeum, kiállítóhely, történeti múzeum
Jókai utca 4.

Természet (4)

Csigakert

tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület
Csigakert

Dalerd Zrt. Gyulai Erdészete( Erdei Iskola)

természetvédelmi terület
Városerdő Bánom 22.

Gyulai Várkert

természetvédelmi terület
Várkert

Városerdő

tájvédelmi körzet
Gyula-Városerdő

Templomok (6)

Harruckern tér 1.
Epreskert utca 19.
Illyés Gyula. utca 7.
Petőfi tér 4.
Apor Vilmos tér

Szent Miklós Katedrális

székesegyház
Szent Miklós park 2.

Szabadidő »

Szabadidő (9)

Atlas Fitness Center

aerobic jellegű tréning, wellness terem
Leiningen utca 2.
Városház utca 11.

Galopp Kft.

asztalitenisz, futballpálya, teke
Szabadka tanya 32.
44-es Főút

Gyulai Várfürdő és Castello Szaunapark

asztalifoci/csocsó, asztalitenisz, minigolf, strandröplabda, wellness terem
Várkert utca 2.

Kerékpárkölcsönző

kerékpározás
Diófa u 8

Odalent Szabadulós Játék

szabadulós játék
Kossuth utca 7.

Tekepálya

teke
Kulcs utca 20
Kulacs utca 20.

Horgászat (3)

külterület 056/5 hrsz
Kétegyházi út

Lovaglás (1)

Szabadka tanya 32.

Vadászat (2)

Vendéglátás »

Vendéglátás (29)

Almásy Étterem

étterem, vendéglő
Vár utca 1.

Aranykereszt Étterem

étterem, vendéglő
Eszperantó tér 2.

Bodoky Kávéműhely

kávéház, kávézó, söröző, teaház, teázó
Városház utca 1.

Bols Café

étterem, vendéglő, pizzéria
Kossuth utca 1/B.

Corvin Étterem

étterem, vendéglő
Jókai utca 9-11.

Family Kisvendéglő

étterem, vendéglő
Kossuth Lajos utca 13.

Fregatt Bisztró & Tésztabár

étterem, vendéglő
Városház utca 2-3.

Galiba Drink Bár és Internet Kávézó

drinkbár, kávéház, kávézó
Vásárhelyi Pál utca 3/A

Gyulai Pálinka Kóstolóház

pálinka kóstolóház
Sándorhegy 1.

Gyulai Pálinka Kóstolóház

pálinka kóstolóház
Sándorhegy 1.

Közeli városok: